5 életrajzi regény, ami érdekes lehet

5/20/2013

PAULA MCLAIN: A PÁRIZSI FELESÉG Hemingway első házasságának története (elolvasva)
A több mint 700 000 példányban eladott könyv Ernest Hemingway és első felesége, Hadley Richardson szívszorító szerelmének története. Hadley halk szavú, huszonnyolc éves nő, aki már-már lemond arról, hogy valaha is szerelmes és boldog lehet, amikor 1920-ban Chicagóban megismerkedik Ernest Hemingwayjel. Rabul ejti a jóképű fiatal férfi lobbanékony természete és szenvedélyes vágya, hogy íróvá váljon. A rövid udvarlást és a gyors házasságkötést követően hajóra szállnak Párizs felé, és hamarosan az ott élő amerikaiak - köztük Gertrude Stein, Ezra Pound, F. Scott és Zelda Fitzgerald - színes és szeszélyes társaságának ünnepelt párja lesz belőlük. A kávéházak szabados erkölcsű világa azonban ellentétben áll a család és a monogámia hagyományos értékeivel. Hadley féltékenységgel és önbizalomhiánnyal viaskodik, Ernest pedig ígéretes írói karrierjének elindításán fáradozik. Párizs tele van csábítással, és a házaspárnak szembesülnie kell a veszéllyel: Hemingway árulása az irodalomtörténet egyik legszebb szerelmének végét jelentheti.


ALEXANDRA POPOFF: SZOFJA TOLSZTAJA ÉLETE
Egy évszázadon át könyvek tucatjaiban festették le Lev Tolsztoj feleségét hisztérikus, önző nőszemélynek, aki, főleg az író vallási fordulata után, pokollá tette férje életét, úgyhogy annak végül nem maradt más választása, mint hogy öregen, betegen megszökjön otthonról... A Kanadában élő irodalomtörténész, aki először dolgozta fel a házaspár hatalmas terjedelmű levelezését és Szofja Tolsztaja teljes, részben kiadatlan írói életművét, egészen más embert rajzol elénk. Szofja a házasságuk negyvennyolc éve alatt szinte tökéletesen biztosította Tolsztoj számára azt az anyagi, lelki és szellemi hátteret, amely szükséges volt nemcsak a zseniális regények és elbeszélések megírásához, hanem ahhoz is, hogy Tolsztoj az eszméinek szentelhesse életét, mit sem törődve a birtok és a család gondjaival. Szofja mindemellett hasonlóan sokoldalú alkotó személyiség, mint férje: Tolsztoj nézeteivel vitatkozva megírta például a Kreutzer-szonáta párját, s még több kisregényt, izgalmas naplót, eleven önéletrajzi prózát alkotott - ugyanakkor magas szinten foglalkozott műfordítással, festészettel és fényképezéssel... Popoff azt a hátborzongató történetet is aprólékosan dokumentálja, ahogy Tolsztoj élete utolsó éveiben egyik tanítványa, Csertkov befolyása alá került, aki aztán mindent megtett, hogy befeketítse az özvegyet. Attól, hogy egy hisztérikus nő helyett Szofjában most egy mindvégig hűséges, önzetlen, a férjét mindenben fáradhatatlanul segítő embert látunk, a nagy történet semmit sem veszít erejéből, sőt... Popoff életrajzában a házaspár utolsó évei, hónapjai mindkettejük számára hasonlóképpen tragikusak: két óriási személyiség nem volt képes megoldani a konfliktusait, s ettől mindketten szenvedtek. S ugyanakkor a szerző végre igazságot szolgáltat ennek a különleges nőnek, akinek szelleme, elméje, érzékenysége, szerelme, gondoskodása benne van az egész Tolsztoj-életműben.

MICHAEL KUMPFMÜLLER: AZ ÉLET GYÖNYÖRŰSÉGE Kafka utolsó szerelme
Franz Kafka és Dora Diamant, az író utolsó szerelme, valamint fiatalkori barátja, a dombóvári magyar orvos, Klopstock Róbert különös hármasáról szól ez a finom szövésű és megrázó regény, mely végigköveti a XX. század egyik legfontosabb szerzőjének utolsó hónapjait. Kafka 1923 júniusában ismeri meg Dorát, amikor látogatóba érkezik egy kis balti-tengeri fürdővárosba. A vidám és élettel teli lány azonnal elbűvöli a negyvenéves, súlyosan beteg férfit, aki pár hét múlva olyat tesz, amit korábban teljesen lehetetlennek gondolt: Berlinben összeköltözik a lánnyal, és együtt próbálnak boldogulni a hiperinflációtól sújtott weimari köztársaság kiszámíthatatlan viszonyai között. Amikor pedig Franz tüdőbajjal kórházba kerül, az őt ápoló Dora csak egyvalakire számíthat: a szanatóriumban orvosként praktizáló Róbertre, akinek - barátjával ellentétben - sikerült kigyógyulnia a halálos kórból. Michael Kumpfmüller az összes elérhető naplót, levelezést és dokumentumot felhasználta regénye megírásához, amely teljesen átrajzolja a Kafkáról alkotott eddigi képünket.

LEONYID CIPKIN: NYÁR BADENBEN
Hetvenes évek, Szovjetunió, tél, vonatút. Lemegy a nap. Egy orosz értelmiségi utazik Moszkvából Leningrád felé, s egy málladozó, forradalom előtti könyvet lapozgat: Anna Grigorjevna Dosztojevszkaja 1867-es, gyorsírással lejegyzett, majd évtizedekkel férje halála után publikált naplóját. Az orosz irodalom klasszikus műveit is megidéző nyitókép, mely után azonban orosz írókra kevéssé jellemző próza következik. A napló szippantja magába olvasóját? Vagy az olvasó írja újra a naplót? A kérdés nem eldönthető, s a regény olvasójának nincs más választása, mint követni elbeszélőjét, aki térben és időben csapongva hol saját világába, hol a 19. századba, Dosztojevszkij és újdonsült felesége életébe kalauzolja. S ha az olvasó egy-egy vessző után netán elveszíti az események fonalát, a következő gondolatjel után gyakran egy másik szálban tud csak megkapaszkodni. A regény Dosztojevszkij és felesége kalandos utazásáról mesél: hitelezők és ellenséges családtagok elől menekülve az idősödő Fjodor Mihajlovics és fiatal felesége hogyan hagyja el Oroszországot, miként telnek napjaik a németországi Badenben, s miként keríti hatalmába játékszenvedélye az önuralmát mindig is könnyen elveszítő, epilepsziájával egész életében küszködő írót. A "Nyár Badenben" lírai nyelven megszólaló életrajzi fantázia, amelyben az elbeszélő utazása és kedves regényei írójának badeni kalandja elválaszthatatlanul összefonódik. Vallomás az irodalom és az élet iránti szenvedélyről, olvasó, mű és szerző viszonyáról.

STEFAN ZWEIG: MÁRIA ANTOINETTE Egy középszerű egyéniség jellemrajza
Stefan Zweig a tényeknek megfelelően írja le Mária Antoinette érzéketlen pazarlását, könnyelműségét, ugyanakkor mentséget is talál számára. Az asszony emberi nagyságát., erkölcsi erejét a nagy fordulat utáni megpróbáltatások hozták felszínre. Az író itt már egyértelmű részvéttel és nagyrabecsüléssel ábrázolja az egyre méltatlanabb körülmények között fogva tartott és a sikertelen szökési kísérlet után perében kegyelmet nem is remélhető királynét, aki a feldühödött francia nép vérszomjának áldozataként guillotine alatt végezte.

A Párizsi feleséget és Mária Antoinette életrajzi könyvét már volt szerencsém olvasni, mindkettőt csak ajánlani tudom. A Nyár Badenben az 1001 könyves listáról való, valószínűleg ennek köszönheti magyar megjelenését is. A Kafka könyv érdekes tűnik a fülszövege alapján, ráadásul hozzá személyes kötődésem is van, ugyanis Kafka utolsó szerelmétől kölcsönöztem anno a moly nevemet. És miért kerül fel erre a kis listára Tolsztoj feleségének a története? Pár éve láttam egy dokumentumfilmet a házasságukról, amiben Tolsztoj szó szerint egy erőszakos, kegyetlen embernek volt titulálva... kíváncsi vagyok rá, mennyi igazság volt benne. A nyáron lassan pótolni kellene ezeket, és hát életrajzi könyvekben van némi lemaradásom. Titeket melyik érdekel a legjobban?

You Might Also Like

5 megjegyzés

Popular Posts

Like us on Facebook

#HarryPotter #JimKay #Hogwarts #BackToTheHarryPotterWorld

Szerző: Making Classic Pop2015. december 9.

WeHeartIt